Ingyenes online tanfolyamok, avagy hogyan lettünk egyetemisták a karantén alatt
Amióta az első, angol nyelvű posztot írtuk ebben a témában, akkor még csak épp elkezdtük az első ingyenes online tanfolyamokat az Udacityn. Azóta Lucaval 3-3 bizonyítvánnyal (az Udacityn „minidiplomával”) lettünk gazdagabbak és még minimum 2 papírt bezsebelünk, mielőtt befejezzük a világkörüli utat! Megmutatjuk, hogy alakult az életünk az elmúlt hónapokban és hogy döntöttünk az életen át tartó tanulás folytatásán!
6 hónap és egy tucat ország volt a hátunk mögött, amikor az első hírek érkeztek. Kína, holdújév és az új vírus, de mind azt hittük (vagy legalábbis reméltük), hogy nem fogja végigsöpörni a világot a járvány. Sajnos nem tévedhettünk volna nagyobbat.
A holdújévet Thaiföldön töltöttük, ahol csak pár beteg ember volt még csupán, mégha ez volt a második legérintettebb ország ekkor. Ezután Kambodzsába és Vietnámba utaztunk, ahol a legnagyobb biztonságban éreztük magunkat, távol a vírustól. Meseszép helyeket jártunk be januárban és februárban, és egy pillanatig sem gondoltuk, hogy az álomból rémálom válik egy pillanat alatt.
A vietnámi tartózkodásunk első heteit világító planktonok és úszó falvak között töltöttük, csónakáztunk lélegzetelállító mészkősziklák alatt és mesébe illő barlangokban, teljesen elfelejtetve velünk, mi is történik épp a világban. Amint Dél-Vietnámba értünk, az ország, ahol hetekig egy beteg sem volt, új eseteket jelentett északról. Pár napon belül teljesen a feje tetejére állt a világ: Olaszországot hermetikusan lezárták, Magyarország határzárat rendelt el, az esetszám drasztikusan emelkedett szerte a világon, és egy ázsiai országba sem léphettünk már be. A világkörüli út terve, amin fél évtizeden keresztül dolgoztunk, szertefoszlott – és már haza sem mehettünk együtt.
Szerencsére már megvolt a repjegyünk Japánba, ahol a belépésünk után 4 nappal zárták le a határt mindenki előtt. Mivel az itteni esetszámok is nőttek, úgy döntöttünk, elbarikádozzuk magunkat Oszakában.
Így kezdődött meg az önkéntes karanténunk. Mivel tavaly óta munkanélküliek vagyunk, így gyorsan kellett valami elfoglaltságot találnunk, amivel az elkövetkező X nap 24 óráját tölthetjük (az X ekkor még ismeretlen volt). Miután kétszer kiolvastuk az internetet és az összes hírtől égnek állt a hajunk, gyorsan hozzállást váltottunk. Szerencsére a Digitális nomádok Facebook csoportja meghozta a választ: Udacity, az egyik legjobb platform online tanulás szempontjából, az első hónapot ingyen adta (többek között az európaiaknak) a 3-4 hónapos képzéseikből. Több mini-diploma közül lehetett választani, én akkor a digitális marketinget, Luca később a termékmenedzser képzést választotta.
Így telt hát az elmúlt 2 hónapunk, eleinte az Udacity képzéseit fejeztük be 4-szer gyorsabban, mint amennyi idő alatt ajánlották (3 hét után mindkettőnk zsebében ott volt a sikeres vizsgákat bizonyító papír), majd miután láttuk, hogy a helyzet változatlan, a Courseran kezdtük el a marketing analitika, tartalommarketing és kétféle gépi tanulás képzést.
Szerencsére jó pár Coursera képzés egészen július végéig ingyenes, érdemes szétnézni közöttük ezen a linken!
Egyik pillanatról a másikra lettünk újra egyetemisták az ingyenes online tanfolyamoknak hála: reggeltől estig a gép előtt ültünk, előadásokat néztünk, beadandókat írtunk, Facebook és Google Ads kampányokat futattunk, Figmaban drótvázat és prototípust terveztünk, miközben konyha hiányában zacskós leveseket ettünk.
Nagyon szerencsésnek érezzük magunkat, hogy több platform is lehetőséget adott a tanulásra és a fejlődésre, így ezeket a nehéz napokat is hasznossá tudtuk tenni. Hetek alatt végigjártuk a koronavírus elfogadásának három lépcsőfokát, de a segítségükkel a félelem zónából hamar a növekedési zónába léptünk.
Bár Európában sok ország a napokban kinyit, mégis, ha lehetőség adódik, kifejezetten ajánljuk az online képzéseket, hiszen az élethosszig tartó tanulás számos előnnyel bír: legyen az a karrierünket kiegészítő témakör, a munkakörünkben fejlesztve magunkat, vagy egy teljesen új karrierút megalapozója, amivel újabb kapukat nyitunk meg magunknak.
